Vers és dallam
Vers és dallam az idők kezdetén még csak együtt létezett. Ennek az állapotnak egyik legősibb formája a népdal, későbbi megnyilvánulása pedig – például – Balassi Bálint költészetében érhető tetten, amikor a költő a versei elé még odaírta, hogy mely nótára énekelhetők (ad notam).
Csokonai Vitéz Mihály már nem tett ilyet, viszont a „Jegyzések és értekezések az anakreoni dalokra (1802)” c. művében így ír:
„…A poézisnak minden neme közül legrégibb és legközönségesebb az énekelhető vagy dallásra alkalmatos verselés…”
Ugyanebben az írásában később:
„…Vajha én hazánknak ollyan componistájára találhatnék, aki egy magyar anákreontismust muzsikára vévén, vélem és magyarimmal közelebbről tudná s kívánná éreztetni a görög szabású rythmusoknak mennyei hármóniáját! […] Így lehetne a görög mértékű verseknek a nép előtt becset és kedvességet szerezni!”
A különböző kultúrákban eltérő időkben, de végül mindenütt bekövetkezett, hogy a szöveg és zene teljesen szétvált és mi most megpróbáljuk újra közelíteni őket egymáshoz. Munkánkkal ezt a réges-régi hagyományt próbáljuk megőrizni.
2011. május 18. 11:00 Szolnok
VERS ÉS DALLAM
Szélkiáltó koncert a Verseghy Ferenc Könyvtárban
HOZZÁSZÓLÁSOK