Sólyom Kati 80 éves

Egy elkésett köszöntő, amely március 18-án sajnos elmaradt a kezdődő koronavírus káosz miatt.

Kedves Kati! Szeretettel köszöntünk a születésnapod alkalmából. Isten éltessen sokáig!

1979 tavaszán felkértek bennünket arra, hogy az akkor Pécsett tartott Országos Diákszín­ját­szó Találkozó e­red­mény­hir­de­té­sén és gáláján lépjünk fel a Pécsi Nem­ze­ti Színház művészével, Sólyom Katival egy gyer­me­kek­nek szóló műsorral.

Nevének hallatán – ma is jól emlékszem rá – mennyire megilletődtünk mind­any­nyi­an. Nekem rögtön beugrottak a filmjei, az Álmodozások ko­ra, az Apa, a Sárika drágám és persze az a szép, jellegzetesen mély alt hangja.

Kati a közös munka megkezdésének pillanatával hosszú időre szinte az együttes tagjává vált. Nem csak azért, mert az együttes jövőjének szempontjából bizonytalan időkben – szinte megmentőként – érkezett, hanem mert új távlatokat nyitott az é­le­tünkben.

Miközben készült, bámulatosan sokat tanultunk tőle. Négy amatőr leste el ak­kor és ott egy profitól a „színpadi szakmát”. Amit addig csak ösz­tö­nö­sen csináltunk jól-­rosszul, arra most nagyon koncentrálnunk kellett! Min­den színpadi elemre, moz­gás­ra, beszédre odafigyelt, minden hi­bánk­ra könyörtelenül figyelmeztetett ben­nün­ket és addig nem hagyott bé­kén, amíg ki nem javítottuk.

Kiderült például, hogy éneklés közben szinte soha nem mondjuk ki a sorokat zá­ró szó vé­gén a mássalhangzókat. Megmutatta, hogy miközben ját­szunk, néha milyen ne­vet­sé­ge­sen mozgunk a színpadon, vagy amikor ép­pen mozdulnunk kellene, csak ál­lunk mint a cövek.

Megtanította, hogy előadás közben egy pillanatnyi lazítás sincsen, csak a szigorú egymásra figyelés. Megkövetelte, hogy amikor éppen nem játszunk, hanem ő mond verset, csakis rá kell figyelnünk, ahogyan ezt ő is tette mindig, ha csak mi játszottunk éppen.

Észrevétette velünk, hogy milyen hatásokat lehet elérni azzal, ha a kü­lön­bö­ző han­gu­la­tú verseket a megfelelő ritmusban tesszük egymás u­tán, hogyan lehet és kell ívet adni a műsor egy-egy részének, vagy ép­pen óriási hangulati váltásokkal milyen döbbenetes hatást lehet el­ér­ni.

Az idők során ez lett az együttes legtöbbet játszott műsora. Nincs pon­tos adatunk, de azóta közel ötszáz alkalommal adtuk elő közösen. Vé­gül a Magyar Televízió még filmet is készített belőle 1988-ban.

1985-ben József Attila születésének 80. évfordulóján Kati kez­de­mé­nye­zé­sé­re ké­szí­tet­tünk egy József Attila műsort Köztetek éltem címmel.

Az estet – Vincze János meghívására – bemutattuk és többször ját­szot­tuk a Pécsi Harmadik Színházban az 1989-90-es évadban.