Meghalt Gergely János tanár úr
2010. szeptember 7-én délután meghalt Gergely János tanár úr.
Gergely János tanár úr – vagy ahogyan később minden hozzá közelebb álló hívta: a Gergely – Népi Kollégista volt már középiskolás korában Cegléden, a Dózsa György Népi Kollégiumban, „…az áldott, átkozott Népi kollégiumban, amelyet annyian elítélnek ma, meg annyira elítélte a Rákosi is, pedig valami nagy dolgot csináltak! Ők csinálták meg a homo politicus-t, a tevékeny embert, a társadalomra nyitott, szolgálni akaró embert…”, ahol 1949-ben érettségizett és ahonnan Budapestre, a Kőrösi Csoma Népi Kollégiumba került a sikeres egyetemi felvételi után.
Az egyetemen olyan tanárai voltak, mint pl. Pais Dezső (1886-1973), Zsiray Miklós (1892-1955), Eckhardt Sándor (1890-1969), „aki operaénekesként Balassi és a klasszicizmus szakértője volt, mellesleg pedig francia szótárt írt…”, Győri János (1908-1973), „aki balettművészként a Párizsi Operában táncolt és közben a Sorbonne-on tanította a romantikát.” Vagy Gyergyai Albert, „Flaubert szakértő, akinek Proustot is köszönhettük. Zseniális ember volt, akit úgy ültünk körül, mint a jurtában a mesemondót…”
1953-ban került Pécsre, először a Nagy Lajos Gimnáziumban tanított, de nem sokkal később már – Pais Dezsőnek Temesi Mihályhoz, a Pécsi Tanárképző Főiskola Nyelvészeti Tanszékének vezetőjéhez írott levele segítségével – a tanszék tanára volt.
Megtartva ezt a munkáját is, 1968-tól igazgatta a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumát, ahol úgy próbált dolgozni, hogy a kollégium ne csak alvóhely legyen, hanem élénk szellemi, művészeti központ a leendő értelmiségiek számára, ahol a hallgatók és a lakók mindig találhassanak maguknak fontos és érdekes eseményeket. Az épület egész nap nyitva állt a nem kollégisták előtt is.
„…Gyergyaira csak egy mondattal visszatérve: Amikor én 1968-ban elvállaltam a Tanárképző Főiskola kollégiumának irányítását, akkor bennem az élt, hogy az Eötvös Kollégiumi hagyományokat, a NÉKOSZ-i hagyományokat, a protestáns erdélyi, pataki és debreceni hagyományokat beépítsem az embernevelésbe, mert nem vállonveregető, a lábmosás ellenőrizgető, meg a lányok ölébe világító kollégiumi vezetőkre van szükség szerintem felnőtt korosztályban, hanem olyanokra, akik kinyitják a világra a szemléletüket, mert szerintem a műveltség szemléleti kérdés, nem adattár halmaz birtoklása, hanem minél kevesebb, de hiteles forrásokból szerzett adat alapján olyan világszemlélet, hogy az ember biztonsággal tudjon a végtelenben a maga végességével eligazodni…”
A fenti hitvallás szellemében Gyergyai Albert volt az első vendég 1968. november 30-án azok hosszú sorából, akik a kollégiumban előadásokat tartottak. Az első előadása az Eötvös Kollégiumról, a második pedig az „Emlékeim a Nyugat költőiről…” címet viselte.
Gergely tanár úr felkarolta és támogatta a művészeti csoportosulásokat. Így alakult meg a kollégiumban például a későbbi Komlói (majd Pécsi) Spirituálé együttes, amelynek éppúgy volt testnevelés, mint ének szakos tagja és akikkel a későbbiekben nem egyszer léptünk föl közösen.
Mint az ország egyik felsőoktatási intézményének kollégiumi igazgatója rendszeresen részt vett az országos szervezetek találkozóin, továbbképzésein és tanácskozásain, ahol soha nem mulasztotta el ajánlani kollégiumának művészeti csoportjainak produkcióit. Hogy ezt még hatékonyabban tegye, azt találta ki, hogy a nagyobb horderejű országos kollégiumi eseményekre elvállalta, hogy megszervezi a kulturális programot úgy, hogy a rendezőknek ez ne kerüljön pénzébe, csak egy néhány fős vacsorába a kollégiumi menzán, és néhány főre szóló kollégiumi szállásba.
Ezeket az egész estét betöltő programokat aztán rendszerint vagy a Spirituálé, vagy a Szélkiáltó együttes adták. Így mondhatjuk azt, hogy az együttes első koncertszervezőjét Gergely Jánosnak hívták. Ily módon rövid idő alatt ismertek és népszerűek lettünk az ország több egyetemi és kollégiumi klubjában Szegedtől, Nyíregyházán és Budapesten át Szombathelyig.
Az idézetek egy vele 2007-ben folytatott beszélgetésünkből valók, amikor a Szélkiáltó történetét feldolgozó szakdolgozatomhoz gyűjtöttem az anyagot.
Fenyvesi Béla
Vonyó József gyászhírét a Gergelyről itt olvashatjátok.
Andy Rouse, a Simply English együttes alapítójának angol nyelvű búcsúztatóját itt olvashatjátok.


küldés...
Mindazonáltal a Kádár-korszak állambiztonsági szolgálatának szigorúan titkos tisztjeiről (SZT-tisztek) alkotott személyes véleményem egy szemernyit sem változott azóta sem.
Igen, kedves Éva, ezt azóta már sajnos mi is tudjuk.
Mindazonáltal a róla alkotott személyes véleményem egy szemernyit sem változott azóta sem.
Dr. Horváth István belügyminiszter 009/120/1988. sz. parancsa soron kívül alezredessé léptette elő, „Az 1971. évi 10. tvr. 12. § /3/ bekezdés alapján a Belügyminisztérium állományában végzett eredményes munkájáért, 1988. április 1-i hatállyal.” A parancs előadója Dömény alezredes volt.
Harangozó Szilveszter altábornagy belügyminiszter-helyettes 009/315/1988. számú parancsa dicséretben és jutalomban részesítette, „Az 1971. évi 10. sz. tvr. 31. § /1/ bekezdés alapján – a szolgálat példamutató teljesítéséért – a Fegyveres Erők Napja alkalmából: 8 000 Ft” értékben. A parancs előadója Dömény Tamás alezredes volt.
Dr. Ilcsik Sándor vezérőrnagy a Belügyminisztérium miniszterhelyettese által aláírt, 009/51/1990. számú parancs alapján nyugállományba helyezve 1990. január 31-i hatállyal, a szolgálat felső korhatárának elérésével. „A Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája elismerése mellett.” A parancs előadója Papp M-né főhadnagy volt. Fedőszáma mellett piros tintával a 1324-es szám van írva.
Főkap. dics. + 6 000 Ft 55. szül. nap (1985) ÁBH dics. + 4 000 Ft (1986) Min. t. dics. + 8 000 Ft (1988) Főkap. dics. + 6 000 Ft (1989)